A második napra nem terveztünk semmi mást, csak azt, hogy kimegyünk parkba, sétálunk és legeltetjük a szemünket.
Reggeli kilátással:
A falu közeli mókusok hozzá vannak szokva, hogy ha kaja van az embereknél akkor abból valószínűleg nekik is jut, hogy úgy kellett ezt a példányt is arrébb hessegetni, hogy ne másszon bele az ölünkbe.
Délelőttre azt terveztük, hogy átsétálunk a Mather Point-tól a Grand Canyon faluba a Bright Angel túra útvonal kezdeti szakaszához. Ez egy kb. 2,5 mérföldes, 2 órás művelet volt, aminek során sokszor megálltunk nézelődni.
Meg olyan is volt, hogy Ervin kitalálta, hogy őt egy szikla orom közelebbről is érdekelné
Útközben lehetett ilyen pár százmillió éves köveket nézni,tapogatni, amik azt voltak hivatottak bemutatni,hogy a folyó milyen mélyen vájta már ki magának az utat. (aka. geologists' wet dream)
Megérkezvén a faluba, leültünk a trail head-nél egy ebédre, de aztán az ott tömörülő emberáradat miatt végül úgy döntöttünk, hogy inkább aznap is kimegyünk a Desert View-ba, s ha már ott járunk, fel is megyünk a kilátótoronyba, mert előző nap arról lekéstünk.
A torony után meg úgy döntöttünk, hogy egy kicsit távolabb a tömegtől és a járt utaktól, de azért még bőven puma-mentes területen leültünk egy darabig, hátha látunk kondorkeselyűt, de végül ott csak gyíkokat sikerült.
Aztán elindultunk vissza a szállásra, de még félúton megálltunk megnézni ismét a naplementét.
És ott (talán?) még kondort is láttunk:)
