Vissza a start mezőre

Nagy hír: volt egy állásinterjúm, ami igen nagy dolog mert idáig még egyszer sem jutottam el. Bár valószínűleg ennél tovább most sem fogok, mivel a család egy hollandul beszélő, jogosítvánnyal és több tapasztalattal rendelkező leányt keresett, de azért így is sikerként könyvelem el, hogy a "hiányosságaim" ellenére voltak olyan kedvesek, hogy adtak egy esélyt.:) Elvileg maholnap kiderül, hogy hogyan döntöttek.

A varrásnak meg úgy tűnik, hogy vége. Legalábbis az eddigi formájában,mert a tulajdonos leánynak el kell adnia a "workplace"-t. Mint kiderült, jó ideje már, elég veszteséges volt. Úgy tűnik a válság miatt már itt sem akarnak 70€/db-ért díszpárnát venni az emberek...:).
Viszont Patricia (a chilei tanárnénim) megadta az e-mail címét, telefonszámát, mondta, hogy ha folytatni akarom akkor nála tanulhatok, vannak otthon gépei.De ha valami egyéb varrással kapcsolatos sürgős problémám van akkor is hívjam nyugodtan, segít. :)

Már csak két nap és megyünk haza! :)

A Mikulás aranyos, közvetlen...

Megjött a Mikulás Eindhovenbe. Sőt már el is ment.

Spanyol tengerparti nyaralását megszakítva érkezik Hollandiába a Télapó. Nyilván a Lapp-földön vagy az Északi sarkon vagy tudj'Isten hol található állandó rezidenciáján már elege lett a sok szuvas manóból, akik állandóan hangoskodnak meg kalapálnak meg fűrészelnek, így Miklós bácsi levonult a malagai üdülőbe, és a napsütésben szlopálta a koktélt és szívta a szivart míg nem elérkezett az idő némi ajándékozásra Hollandiában.

Ekkor felkerekedett és barátjával Fekete Péterrel útnak indultak északi irányba, hogy megörvendeztessék a mélyföldi népeket. Miklós bácsi felkapta püspöksüvegét, Péter pedig a legszínesebb bohócjelmezét valamint az édességekkel és ajándékokkal megtömött batyut, és valami szállítóeszköz után néztek. És mivel spanyol honból nem indul közvetlen rénszarvasszán járat Schipolra, Télapóék stílusosan hajón érkeznek egy Rotterdami teherkikötőbe.

Itt tartózkodásuk alatt bőven jut idejük a lakosság boldogítására, ugyanis már november derekán megjönnek, és az itt töltött napokat nyilvános szerepléssel töltik. Ajándékokat azonban csak december ötödikén adnak, szigorúan kedves kis versikékkel kísérve. Önmaguk édesipari hulladékból készült miniatűr utánzata helyett Hollandiában szokás szerint a célszemély nevének hasonló alapanyagokból készített kezdőbetűjét adják. Dolguk végeztével nem késlekednek, és már hatodikán kora hajnalban tovább állnak az első hajóval.

Dióhéjban így zajlik a Mikulás Hollandiában, ami amúgy itt nagyobb muri mint a Karácsony. Az ajándékozást is ekkor intézik az emberek szemben az otthoni szokással. Én ezt a dalt küldöm mindenkinek aki szereti
http://www.youtube.com/watch?v=TfvbJLEn26U

Idén havat is hozott a Télapó, amire nem igazán számítottam, bár így utólag nem tudom miért. Túl hideg ugyan nincs, de azért most megmaradt a hó, meg éjjel fagyott is.
Emellett sor került az itteni első ZH javításomra is, és nem meglepő módon itt sem tanulnak többet a diákok mint otthon.
Röviden így foglalnám össze a heti történéseket, köszönöm a figyelmet, a viszont hallásra!

Furcsa hely ez...

Békésen fogyasztottam az ebédemet, mikor megint megszólalt a sziréna kintről... Egy fura, mélyről induló, egyre magasodó, pulzáló hangjelzés. Ervin is írt, hogy Ő is hallja az egyetemen, ez már elég alapot szolgáltatott rá, hogy úgy gondoljam nem én hallucinálok, így hát rákerestem s ezt találtam:

Megnyugtató...Legalábbis az volna, ha nem lenne gyermekkorom óta egy megmagyarázhatatlan félelmem a légiriadóktól. :) Amúgy meg, se rádiónk, se tévénk...

Viszont van már kulcstartó alkalmatosságunk, merthogy múlt héten meglátogatott Timi barátném s hozott "lakásavató" ajándékokat.:)
Mivel a cég amelyiktől a lakást béreljük, nyomatékosan megkért, hogy semmit ne fúrjunk vagy szögeljünk a falakra,ezért egyelőre egy ilyen megoldás született:

Nagyon örültem, hogy itt volt Timi. Az utóbbi időben (amióta Ők Angliában élnek), kb évente egyszer-kétszer volt alkalmunk személyesen is találkozni. Néztünk várost, megállapította, hogy olyan ez a hely Stratford-upon-Avonhez képest, mintha az Ötödik elem forgatási helyszíne lenne. Hogy ez most bók vagy inzultus az nem derült ki. :D Jövőre kiderül, mert ha minden jól megy és él még akkor a meghívás, akkor legközelebb mi megyünk majd látogatóba, Shakespeare szülővárosába.:)

Amúgy meg már csak 18at kell aludni és indulunk haza. :)