A következő csapat

Elkészült a következő Blood Bowl csapat is. Habár a név javaslatok nem rosszak, nem tudtam választani, de majd idővel. A következő csapat figurái is megvannak már, de azokat csak januárban készítem el, amikor visszatértem ide.

Kellemes ünnepeket!

Itt Hollandiában a Mikulás a nagyobb ünnep, a Karácsony csak másodlagos. Így most kívánok kellemes ünnepeket mindenkinek (valójában elszúrtam, mert késtem egy-két napot, de hát a szándék a fontos)!

Blood Bowl!

Pár hete sikerült ebay-ről beszereznem egy Blood Bowl pályát! Így már bármikor tudunk asztali verzióban Blood Bowl-t játszani. Persze ez engem hoz itt leginkább lázba, de úgy fest a klubban is legalább kipróbálás szintjén érdeklődnek a játék iránt. Erre mondjuk leghamarabb jövőre kerül sor, de addigra legalább több csapat is lesz amiből választani lehet.

Emellett Dórival is kipróbáltuk a játékot, ugyanis már neki is van egy csapata, a Mádvék:

Már össze is mértük az erőnket egy alkalommal, de Dóri első Touchdown-ja még várat magára, mivel egy kemény 0-0-át sikerült kihoznunk a Jedik ellen.

Közben készül a 49ers színeiben pompázó viking csapat is, aminek még nevet kellene találni. Ötletek?

Ehun van e

Rengeteg szuper izgalmas dolog történt mostanában, amelyekről igyekszem beszámolni a napokban. Na jó, annyira nem szuper izgalmasak, de azert igyekszem róluk beszámolni a napokban.

A legújabb csuda, hogy tegnap beküldtük az első közös cikkünket Ruival, úgyhogy már csak arra várunk, hogy a bírálók elküldjenek minket a fenébe... De ez valószínűleg még várat magára, pár hónapba biztos beletelik, de lehet hogy akár fél évbe is.

Viszont addig is a cikk elérhető a neten, úgyhogy lehet benne hibákat keresni!

http://arxiv.org/pdf/1311.7118v1.pdf

Rövid Híreink

Valaki épp pucéran, üvöltve rohangál az ablak alatt a parkolóban.

Megprobalok dobni egyet

 Ugy tunik sikerult.

Mán megin

Mán megin recap jön... egyre szórványosabban szakítok időt blog írásra miután kis szaros életemben nem történik semmi rendkívüli. Már az éves Lunteren Meetingre is veteránként érkeztem, ugyanaz a konferencia központ, ugyanaz az erdő... hiába szép, kétszer nem állok neki lefotózni meg leirkálni, hogy megint hallgattunk előadást, néztük a fákat meg ettük a holland konyharemekeket (Puhl doki: "Ez is egy oximoron volt!").

Közben lement egy vizsgaidőszak, és elkezdődött az új negyedév is, szintén a szokásos kerékvágásnak mondható, mivel ezeket a tárgyakat már tavaly tanítottam. Meg is mutatom a kedvenc vizsgámat:

Ehhez nem kellett google fordítót használnom. Bár mind ilyen volna...

Újra vannak ékezeteim...

...mivel anyu visszahozta a laptopot. Ez főként azért kellemes, mert nem kell állandóan hurcolni a munkahelyi laptopot, így 2-3 kilóval könnyebb a hátizsákom.

Anyu látogatósa remek volt, dumáltunk meg lődörögtünk Eindhovenben, szombaton pedig átmentünk a kimondhatatlan nevű városba tőlünk 20 percre északra.

Természetesen, mivel a mádve még nem járt itt, ezért ő is elkísért bennünket.

A lányok szorgosan készítették a képeket, többek között arról, hogy képeket készítenek.

Anyut főleg a kukáink érdekelték.

Láttunk jó bazi nagy házakat.

Meg kintornásokat. Na jó, csak egyet.

Később megpihentünk egy parkban.

A fő attrakció mégis az volt, hogy vasárnap reggel nem jár busz a reptérre, ami teljes sokként ért bennünket szombat este. Így biciklivel mentünk ki, ami végül is anyunak kimondottan tetszett. Végső soron valóban igazi holland élményt biztosítottunk...

Ha ti is hasonló kalandokban akartok részt venni, gyertek bátran egy pár napra a lenyűgöző kukák paradicsomába. Ágy már van. A Lidliből.

Ujabb recap

Mar megint ket hetnyi feher folt maradt a kedves naplomban... Egyre lustabb vagyok, de fene torodik vele, ugyis csak magamat szorakoztatom.

Mozgalmas hetet tudhatok magam mogott, ugyanis Tade itt volt Eindhovenben workshopon, es a het vege fele ket alkalommal is bementunk a varosba, amivel megtriplaztam a kocsmazasaim szamat miota itt vagyok. Egyben megerositettem magamban azt a velemenyt, miszerint ezt nem nagyon fogom csinalni maskent a jovoben sem, ugyanis a ket alakalommal osszesen 20 eurot ittam el. Ezert az osszegert nem tobb mint 7 pohar sort fogyasztottam el, ami alig tobb mint 4 korsot jelent, ami az euro mai allasa szerint 6040 forint, ami nagyjabol 1500 forintot jelent korso soronkent. Valoban tobbet keresnek az emberek itt mint otthon, de nem ez a lenyeg. A korso sor ara sok, lehet hogy mashol meg tobb, de a korso sor erteke meg ezt az arat sem kozeliti meg. Tavaly is hasonlo tapasztalataim voltak, ugyanakkor mar 3 kulonbozo helyen jartam, ugyhogy le merem szurni azt a kovetkeztetest, hogy (legalabbis a belvarosban) nagysagrendileg ezzel az arral kell szamolni, ergo tartom magam a varosban lumpolas mellozesehez.

Pedig ugy fest, hogy lenne kivel veghez vinni ezeket a dolgokat, ugyanis Emilek is eljottek velunk amikor Tadeekkal mulattunk, es igen rendes nepek. A legjobb az, hogy attol hogy kozos nyelvet beszelunk, egy emeleten dolgozunk es egy epuletben lakunk nem jarunk allandoan egymas nyakara. El sem tudom mondani mennyire meltanyolom ezt bennuk, mivel azert ez idegen kornyezetben elo tud fordulni, viszont nem tartom jo dolognak. Bar az is lehet hogy ok meg egy adag vadkretennek tartanak minket, ugyanis zommel en kopogok be hozza az egyetemen hogy battyogjunk le dohanyozni, o meg aktivan nem keresett :)
Na sebaj, majd szol ha elege van belolem...

A het megkoronazasakepp pedig elkesziettem az adobevallasomat vasarnap. Legalabbis megprobaltam. Elkuldtem, de szamolok azzal a lehetoseggel, hogy valamit rosszul toltottem ki. Majd szolnak ha valami nem tetszik. Amugy egesz derekasan helytalltam, ugyanis minden hivatalos urlap kitoltesenel ugy nezek ki mint Bernard, de most egesz jol viseltem...

Modern muveszet vagy irka-firka?

http://www.buzzfeed.com/jenlewis/quiz-can-you-tell-the-difference-between-modern-art-and-art

En negyet talaltam el, Dori hatot.

Uj hurok

Megvan az elso szakadt hur a gitaron :)

Ez kivalo hir, tanujele annak, hogy szorgalmasan gyakorlok. Mar csak azert is jo, mert igy muszaj volt uj hurokat venni ra, a regiek mar a sok hasznalattol egeszen el voltak rozsdasodva. Amikor visszajotem osszel, letakaritottam a gitart, ami egyben azt is jelentette, hogy a hurokat is megszabaditottam a ganetol meg a rozsdatol, de azert ez nem tartos megoldas.

Ki kell kiserleteznem, hogy milyen hurokat szeretek, most egy kozepesen vastagot vettem, kivancsi vagyok milyen lesz.

Emellett megismerkedtem Emillel, aki velem egy idoben kezdte a PhD-t. Algebrai kombinatorikat csinal (vagy mi a turot), egy emeleten vagyunk a munkahelyen, na meg o is abban az epuletben lakik, ahol mi. Vagyis azt mondhatnam, hogy ok, mivel vele is kijott a baratnoje otthonrol, aki szinten probal munkat talalni eddig nem sok sikerrel. Szoval sok a kozos pont, es nagyon kedves sracnak tunik, ugyhogy ki tudja, lehet hogy osszeszervezunk valamit veluk. Amugy ok erdelyiek, Emil Szekelyudvarhelyrol jott, a baratnoje (akinek meg nem tudom a nevet) pedig Nagyvaradrol azt hiszem.

Hiaba, a dohanyzas osszehozza az embereket :)

Potsdam

Termeszetesen megint nem volt netem a szallason a kiirassal ellentetben, igy utolagos rovid beszamolo kovetkezik a potsdami kirandulasrol.

Az utam rendben volt, minden poccre kijott. A szallas egy apartmanhaz volt, igy ott volt egy kis kavarodas, mivel varakozasaimmal ellentetben nem volt porta. Vegul is par probalkozas utan felvettek a telefont azon a szamon ami meg volt adva, es megadtak a kapukodot illetve kiderult, hogy a kulcsot a lakas ajtajaban hagytak.

A szobam nagyon kellemes volt, egy kis konyha resszel a sarokban. Hibatlan. A belvaros kozepen voltam, napi 50 euroert, ami eleg jutanyos, tekintve hogy tavolabbi szallasok is kb ketszer ennyibe kerultek.

A varos maga kellemes kis hely tele palotaval... ez mondjuk sejtheto volt, de igy is meglepett, hogy mennyi van beloluk. Nem akarok nagy marhasagot mondani, de valahol 50 es 100 kozott lehet a szamuk. Vegul is evszazadokon at a porosz uralkodok lakhelye volt Potsdam, ugyhogy ertheto a dolog, az unokaknak is epitunk egyet, meg az o felesegeiknek, meg a kedvenc macskajuknak... szoval gyorsan emelkedik a palotak szama ebben a szellemben.

Az egyetem nagyjabol haromnegyed oras setara volt a szallastol a Park Sancoucci masik vegen. Ez egy a vilagorokseg reszet kepezo kert, amiben nagyjabol 6 palota es sok egyeb nyavalya talalhato. Azt kell mondjam igen kellemes kornyek, nem volt rossz minden nap azzal kezdeni es zarni a napot, hogy atbattyogok ezen. Temeszetesen a madve is rendkivul elvezte a setakat.

A park tuloldalan all az Uj Palota, amit az Oreg Fritz epittetett a Szileziai haboruk utan. Az epuletek egy reszet ma az egyetem hasznalja, igy itt volt a konferencia is.

Konkretan ebben a kis viskoban voltunk mi:

Maga a konferencia rendben volt, szerintem az eloadasom is kelloen jol sikerult. Sajnos a konferenciakon (ha csak nem nagyon specifikusak) az eloadasok komoly reszet nem teljesen tudom kovetni. Elvileg ahogy egyre tobbet tudok ugy ez egyre jobb lesz, de egyelore csak egy maroknyi olyan eloadas volt, amit rendesen kovetni is tudtam.

A masodik napon turistaskodtunk egyet es bevittek minket az Uj Palotaba. Kepeket persze nem szabadott kesziteni, de alapvetoen egy bazi nagy hazat kell elkepzelni. Legalabb is nekem a masodik rokoko stilusu eszmeletlenul pazarlo modon feldiszitett 40 negyzetmeteres szoba egy ruhasszekrennyel es egy rekamennal az a pont amikor ugy erzem elvesztettem az erdeklodesem a masik 362 szoba irant. Amit szivesen lattam volna az a Kilimandzsaro teteje, mivel valamelyik kiralyi fenseg latogatasa alkalmaval a helybeliek neki adomanyoztak a hegy tetejerol lehozott sziklat, amit o visszahozatott es ebben a palotaban helyezett el. Sajnos azonban felujitasok miatt a palota tobb resze le volt zarva. Mondjuk en latom lelki szemeim elott a tanzaniai torzset akik azota is azon rohognek, hogy rasoztak a porosz uralkodoi csaladra a kert vegeben mohasodo kohalmot...

Emellett ami szinten erdekelt volna az a palota kupolajan allo 3 gracia, amit szinten a restauralasok miatt leszedtek (a fenti kepen latszanak is az allvanyok). A 3 no ha jol tevedek Madame Pompadour, Maria Terezia es 2ik Katalin carno, akiket mind legyozott haborukban, aminek oromere a meztelen szobrukat felrakatta a palotaja tetejere. Szerintem nem rossz...

Vegul meg megmutatom a Brandenburgi kaput, persze nem a berlinit, hanem a potsdamit. Mint kiderult minden Brandeburg kornyeki varosban van Brandenburgi kapu, meghozza az a varoskapu, ami... dobperges... Brandenburgba vezet. Egy ujabb erdekes adat.

Irany Berlin

Mindig kicsit nehez visszazokkenni az itteni kerekvagasba. Amikor az embernek dolgoznia is kell, hirtelen nagyon keves ido van egy napban, igy a bejegyzesek surusege drasztikusan csokken.

Az elmult ket het eleg suru volt, meg kellett csinalnom egy cikk review-jat, el kellett keszitenem az eloadasomat a konferenciara, meg elo is kellett adnom meg itt is probakepp. Ezen felul meg a szokasos "haladni kellene azzal is amiert ide jottem" feladatok. Meg tanitas. Szoval a memorijaim irasa igencsak hatterbe szorult, de tulajdonkeppen ebben a par sorban sikerult is osszefoglalnom a hatalmas kalandjaimat.

Ellenben ma kora delutan atroppenek Berlinbe, ahonnan tovabbvonatozok Potsdamba, ugyhogy elvileg most tortenni fog egy s mas. Mondjuk bizom benne, hogy semmi rendkivuli, de igyekszem rovid feljegyzeseket kesziteni az ott toltott napokrol.

Dori is hazament tegnap, ha jol tevedek epp most ul a vizsga elso koren. Szoval most nagy erokkel eljuk az eletet...

Mikozben cigiztem

leszart egy madar.

XP

Megprobaltam megjavitani az asztali gepemet. A hiba az, hogy bootolasnal kiirja, hogy a hal.dll rossz, csereljem ki. A szaki a szervizben azt montda, hogy ezt egy XP CD-vel siman helyre lehet hozni, es a neten vegzett kutatasaim is ezt igazoljak.

Am nem vart nehezsegbe utkoztem. Berakom a CD-t es a BIOS-ban beallitom, hogy arrol bootoljon, de ennek ellenere nem a CD-rol bootol a gep, hanem tovabbra is a HD-rol probalja (legalabbis ugyanaz tortenik mint eddig, es ugyanahhoz a hibauzenethez jutok).

Megneztem a laptomon, a CD jonak tunik. Amennyire hallom, a meghajto is jonak tunik, es megneztem, hogy a kabelek is be vannak dugva.

Otletek?

Negyedik kor

Mivel az anyutol kapott laptopot otthon kellett hagynom, most ekezetek nelkul vagyok kenytelen irni a munka-laptopomrol. Talan a jovoben, ha nagyon unatkozok, es visszakerul hozzam az a gep, vagy sikerul holnap megjavitani az asztali gepet, akkor atirom a bejegyzest, hogy konnyebb legyen olvasni.

Aranylag esemenytelen utunk volt. Szegeden mondjuk majdnem lecsusztunk a vonatrol, a repteren meg uj kapuhoz raktak a fapados jaratokat, igy egy uj elmennyel gazdagodtunk. Eddig buszok hordtak minket a terminaltol a gepig, de most epitettek valami hangar szeru badogdobozt, ahova ki kell gyalogolni. Ahogy belep az ember az epuletbe, azonnal ellenorzik a beszallokartyat, majd a lancok alltal kijelolt palyan at kell battyogni az epulet tuloldalaba. Itt ulohely nincs, csak acsorgunk 20 percet, amig szep lassan a masik ketszaz ember is odagyulik korenk, es varjuk, hogy elgazositsanak bennunket. Legalabbis Dorinak ez volt az elso gondolata a hely hangulataval kapcsolatban... bar nekem nem, meg tudom erteni miert jutott ez eszebe. Szerencsere nekem nem telt olyan rosszul a varakozas, mint a korulottem levoknek, leven hogy en voltam a kornyeken a legbudosebb... mostanra ezen is sikerult segiteni.

A megerkezes is rendkivul oromteli volt, ugyanis a munka-laptopom harom es fel percnyi mukodes utan az arcomba vagott egy kek kepernyot, es leallt. Ezt egy Windows Recovery-vel probaltam orvosolni, eddig ugy fest sikerrel, de majd latjuk holnap hogy muzsikal (bar tenyleg bizom benne, hogy ha ezt postolni tudom, akkor olyan nagy baj nem lehet). Nem bannam, ha nem menne szet, hiszen ket het mulva konferenciara kell mennem, es az eloadast valahogy meg kell irjam, plusz egy cikk review-jat is meg kell csinalnom a kovetkezo het folyaman.

De mikozben a gep probalta osszerendezni a kusza bitjeit, letakaritottam a gitaromat. Meg kell mondjam, rafer par havonta egy ilyen moka, annyi redva jott le a hurokrol, hogy legalabb fel kiloval konnyebb a gitar, es olyan hangja van, mintha uj hurokat vettem volna. Mondjuk Dori ravilagitott, hogy nem feltetlen ez alatt a harom honap alatt kerult ra mindez a gane, mert ki tudja mennyit allt elotte a boltban. Ugyanakkor szerintem ott takaritjak oket, mert a fene meg nem venne egy olyan hangszert aminek a 20 szazaleka rozsda meg ganaj. Na mindegy is.

Most betoljuk a vacsora maradekat, es nekifekszunk. Joccakat gyerekek!

Első eredmények

Úgy fest nekilátunk az első cikkünk írásának Ruival. Azt hittem még kellene dolgozni, hogy valamire való eredményeink legyenek, de azt mondta, hogy állítsunk össze egy publikációt, úgyhogy ezek szerint már az is valami amink van. Amúgy is még tavaly ősszel mondtam, hogy dióhéjban összefoglalom amit csinálunk, így ez kiváló alkalomnak tűnik, hogy pótoljam ezt a restanciámat.

Tágabb értelemben véve a témám az aktív tanulás (active learning, adaptive sensing). Ez egy sok mindent magába foglaló elnevezés, bennünket főként az elméleti statisztikai vonatkozásai érdekelnek. Röviden leírom ez mit tesz.

A matematikai statisztika alapfelállása az, hogy valamilyen ismeretlen jelenségről, rendszerről vagy mennyiségről kísérletezéssel próbálunk információt szerezni. Ez azt jelenti, hogy megfigyeljük a minket érdeklő objektumot, de a megfigyeléseinket zaj terheli (mérési hiba, zavaró környezeti tényezők hatásai). A fő kérdés az, hogy mennyire hatékonyan tudunk következtetni a valóságra ezekből a csak bizonyos mértékig megbízható megfigyelésekből.

Alap esetben a kísérleteket előre megtervezik, és nincs mód a kísérlet paramétereinek megváltoztatására miután a mintavételezés elkezdődik. A kérdés ekkor az, hogy mekkora mintát kell gyűjteni ahhoz, hogy a vizsgált "valóságot" jó eséllyel megismerjük.

Aktív tanulás esetében azonban módunkban áll a kísérleti paraméterek folyamatos finomhangolására. Így ahogy folyamatosan bővül az ismeretünk a valósággal kapcsolatban, úgy van lehetőségünk olyan kísérletek végzésére, amikkel a lehető legtöbb információt tudjuk begyűjteni. Elvileg ez által gyorsabban meg tudjuk ismerni a vizsgálni kívánt objektumot. Kérdés, hogy segít-e ez nekünk valamit, és ha igen, akkor mennyit?

Például képzeljük el, hogy az alábbi kép az éjszakai égboltról az az objektum, ami minket érdekel.

Ezen a képen szeretnénk a csillagok helyét meghatározni (a képet természetesen nem ismerjük előre). Sajnos ezt nem tudjuk közvetlenül megfigyelni, pusztán zajos formában ami valahogy így néz ki:

Viszont ha elég zajos felvételt gyűjtünk, egy idő után képesek vagyunk rekonstruálni az eredeti képet. A klasszikus tanulási folyamat esetében előre be kell állítani a paramétereket, mielőtt a zajos képeket elkezdjük begyűjteni. Természetesen nem tudunk tetszőlegesen pontosan mérni, hiszen akkor az egész kérdésnek semmi értelme. Képzeljük tehát el, hogy képkockánként meghatározhatjuk a mérési pontosságot, de minél pontosabban akarunk mérni, az annál többe kerül, és van egy összköltség, amit nem haladhatunk meg képenként. Mivel előzetesen gőzünk sincs hol vannak a csillagok, így logikus a kép minden részére azonos hangsúlyt fektetni (azaz azonos pontossággal mérek minden képkockát). Ekkor meghatározható, hogy mennyi felvételt kell készítenünk ahhoz, hogy az eredeti képet nagy pontossággal rekonstruálni tudjuk.

Aktív tanulás esetén módunkban áll a mérések pontosságát folyamatosan finomhangolni, ahogy a felvételeket készítjük. Mivel minket a csillagok helye érdekel, ezért logikus lehet azokra a régiókra koncentrálni jobban, ahol az első néhány kép alapján nagyobb esélyt látunk arra, hogy csillagot találunk. Jó ötlet ez? Segít valamit? Mi az a módszer amivel a lehető legkevesebb felvételre van szükségünk az eredeti kép pontos rekonstruálásához?

Mint kiderült, az aktív tanulás segít (itt jegyzem meg, hogy bár az intuíció azt súgja, hogy az aktív tanulás mindig jobb, valójában számos olyan helyzet van, ahol nem segít), és a legjobb módszer valóban lényegében az amit az előző résznél írtam.

A kérdést tovább lehet vinni egy kicsivel. Mi van akkor, ha a vizsgálni kívánt kép továbbra is nulla (az előző példában fekete) és nem-nulla (az előző példában fehér) értékeket tartalmaz, de a nem-nulla értékek elhelyezkedése valamilyen struktúrát követ. Például blokkokban vannak,

mint egy agyi fMRI-n egy terület periodikus stimulálásánál kapott felvételnél. Vagy egy mátrix részmátrixa,

mint a genetikai vizsgálatokban, ahol azt tapasztaljuk, hogy hasonló gének együtt aktiválódnak bizonyos környezeti behatásra, vagy gyógyszerekre való reakcióként. Vagy egy csillag formájú alakzatok egy hálózatban,

amik például valamilyen anomáliát jeleznek a hálózat pontjaiban. Fel tudjuk-e használni ezekben az esetekben a jel struktúrájáról levő előzetes ismereteinket a gyorsabb tanulás elősegítéséhez? Ehhez hasonló speciális esetekben igen, és tudunk adni egy eljárást, ami a lehető leggyorsabban rekonstruálja az ilyen "képeket".

Röviden ennyi. Sajnos bár az eljárásunk úgy tűnik jól működik még egy halom speciális esetben, az optimalitására általános feltételeket nem sikerült még adni. Azt hittem enélkül nem igazán érdekes a dolog, de úgy néz ki mégis megpróbáljuk publikálni amink van, és majd látjuk mi lesz. Meg hát ezt a nyitott kérdést még a későbbiekben hátha megoldjuk.

Ezé'

Rotterdam

A minap sort kerítettünk első kis kirándulásunkra Hollandiában, aminek úti céljául Szeged egyik testvérvárosát, Rotterdamot választottuk. Nem éppen turista paradicsom, fontos kikötő lévén porig lett bombázva a város a második világháborúban, így teljesen modern külsőt kapott az újjáépítés által. Részben ez is volt az oka, hogy ide vezetett első utunk, no meg én voltam kíváncsi két konkrét épületre a városban.

Mivel semmi említésre méltó szuper érdekes dolog nem történt, így inkább csak pár képet rakok fel.

Egyik úti célunk:

Másik úti célunk:

És a millió dolláros kérdés: miért ezt a két tereptárgyat választottam az első hollandiai kirándulásunk céljául? A választ következő adásunkban közöljük.