Akkor és most

1944 szeptember 17-én mintegy 30000 szövetséges ejtőernyős ugrott Hollandia területére, és ezzel kezdetét vette a Market Garden hadművelet. A cél a Rajnán való átkelés volt, melyet Montgomery úgy kívánt megvalósítani, hogy a deszantosok meglepetésszerűen elfoglalják a hidakat Eindhoven, Nijmegen és Arnhem városaiban és annak környékein, miközben a brit 30-ik hadtest a 69-es országút mentén előrenyomul és sorban szabadítja fel az előre bedobott ejtőernyősöket. A szövetségesek reményei szerint így utat nyernek a Németország északi felén elterülő síkságra, és a háborút karácsony előtt befejezik. Nem így történt...

Eindhoventől északra, a fronttól durván 15 km-re érkezett az amerikai 101-ik légideszant hadosztály, hogy elfoglalja a Son-ban és Veghel-ben levő hidakat, majd délre nyomuljon és Eindhovenben találkozzon a brit páncélosokkal. Bár a Son-ban levő hidat felrobbantották a védők, az amerikai csapatok nagyobb összecsapás nélkül tudtak bevonulni Eindhovenbe, és szeptember 18-án csatlakoztak a britekhez, Eindhoven felszabadult.

Bár a felszabadulást egész Hollandiában ünneplik, Eindhoven külön ünnepli felszabadulásának napját, ami nem is csoda, hiszen egyrészt Hollandia (lényegében) többi része csak a következő év májusában szabadult fel, másrészt pedig így kikerült a tűzvonalból, amiben az itt található Philips gyár miatt igencsak benne volt. Tulajdonképpen ez az oka, hogy a város annyira modern: a háború első felében a szövetségesek bombái hullottak a városra, majd a felszabadítás éjszakáján a belváros kellős közepén parkoló tankokat érte német bombatámadás. Így lényegében a háború végére nem maradt ép ház a városban.

Az évforduló alkalmából felkerekedtünk, hogy utánanézzünk a vonatkozó dolgoknak a környéken.

Ez a templomtorony a várostól északra található, a Son-ból idevezető út mentén. Ma is láthatóak rajta a golyónyomok, amelyeket az amerikaiak lövedékei okoztak. Ez azoknak lehet érdekes, akik olvasták a Band of Brothers-t, ugyanis ott írják, hogy mikor vonultak be a városba, egy mesterlövész megsebesítette John W. Kiley kapitányt, ennek nyomán kerültek a lövedéknyomok a toronyra. Amúgy nem tudni, hogy hol volt a lövész. Jah, és a filmsorozatban ez a jelenet helytelenül nem az Eindhovenbe való bevonuláskor van, hanem később. Csak úgy mondom...

Ez az Airborne memorial, ami a 69-es út (Hell's Highway) mentén van Eindhoven és Son között (az Airbornelaan-on, ki hitte volna). Itt segédkeztem pakolni...

Az út mentén, ahol a felszabadítók haladtak, végig fényfüzérek vannak, ezekről majd igyekszünk kicsit gyengébb fényviszonyok mellett is képeket csinálni, elvileg még fent lesznek egy darabig.

Egy hagyományörző bácsi motoron a város egy véletlenszerűen kiválasztott pontján.

A 69-es országút akkor és most. Kicsit már kellemesebb a környezet, nem kell kerülgetni a kilőtt Shermanokat. Ugyanakkor a kép érzékelteti miért is lett Hell's Highway a neve.

Itt csatlakoztak egymáshoz az amerikai ejtőernyősök, és a brit páncélosok: Eindhoven felszabadult! Bár annak idején erről nem voltak meggyőződve a kép résztvevői, ugyanis a kép aljánál szorgosan ássák a rókalyukat a fiúk.

Az Easy század Eindhovenben. Talán a könyv szereplői is rajta vannak a képen, nem bogarásztam át. Annak akit érdekel, házi feladat.

Brit tankok a Stratumseind-en. Ma ez az utca az Eindhoveni szórakozóhelyek gyűjtőhelye.

Mára ennyi, aludjatok jól és egyetek rendesen.