Dieren

Sejj, hát eljött végre a nap! Tegnap megkaptam a válasz email-t az önkéntes irodától melyben megkértek, hogy fáradjak be hozzájuk valamelyik nap. Be is fáradtam ma délelőtt. :)
Kb. egy órát beszélgettünk egy Eline nevű, nagyon kedves leánnyal aki önkéntesként szervezi az önkéntes munkát.:) Próbálta felmérni, hogy milyen dolgok érdekelnek, de nem járt jól szegény, mert mindenre azt mondtam, hogy "Hú, az nagyon jól hangzik!". Miután fél órát töltöttünk azzal, hogy minden angol nyelven végezhető munkát felsorolt, elmagyarázott, kicsit kifáradt szegény és mondta, hogy örülne ha választanék egy dolgot a sok közül és akkor azon a vonalon indulunk el. :)
Már mikor az érdeklődő levelet megírtam, azon gondolkodtam, hogy milyen jó volna ha mondjuk valami állatmenhelyen (is) segíthetnék, így azt választottam. Ennek megfelelően két lehetőséget találtunk: Az egyik egy "klasszikus" menhely, kutyák, macskák, laboratóriumi állatok. Ez állna közelebb a szívemhez. A másik hely meg egy szabadidőpark gyerekek számára, ahol többek között van állatsimogató is és az ott lakó állatokat kell gondozni. Ez volna a több lehetőséggel kecsegtető, mert ott még jól le is csaphatok a családokra,hogy nem-e akarnak egy ilyen rendes lányt bébiszitternek. :)
Eline azt mondta,hogy felveszi a kapcsolatot ezekkel a helyekkel, ír nekik mail-t az adataimmal, aztán ha kellek akkor majd felkeresnek, ha nem kellek akkor meg majd Eline hív kb két héten belül és akkor nézünk valami mást.
Búcsúzáskor azt mondta a leány, hogy ne féljek, ő biztos benne, hogy meg fogom találni a helyem, mert hát milyen vidám meg barátságos is vagyok én. Hát ámen!:)
Mire hazaértem már várt az email a szabadidő parkból, hogy hívjam fel őket amikor nekem tetszik és egyeztessünk időpontot mikor tudok kimenni egy megbeszélésre. :)